L. J. Wesley: Brooke: A testem a börtönöm - Beleolvasó


Fülszöveg:

Egy baleset, ami mindent megváltoztat. Brooke emlékek nélkül a saját testének börtönébe kerül. A kezelések hatására lassan visszatérő emlékei meggyötrik a lelkét. Vajon miként viseli ezt az időszakot? Ugyanaz az ember lesz, aki volt? Van még bármiféle jövő Brooke számára?

Első nap 

Hol vagyok? Mi történt velem? Ki vagyok? Nem tudom mozgatni a lábam. A kezemet sem. Nem tudok megszólalni. Semmim nem mozdul. Mégis. A szememet sikerült kinyitnom. Lássuk csak! Elég sötét van, talán éjszaka lehet. A fejem mellett valami gép csipog, és azt hiszem, egy cső van a számban. Kórházban lennék? Mi a fene történhetett velem? Miért nincs itt valaki, hogy megmondja, mi történik? 
– Doktor úr! Nézze, nyitva van a szeme! 
Ezt ki mondhatta? Nem ismerős a hangja. 
Basszus, mi ez a fény? 
Áh, már látom. Fehér köpeny. Gondolom, doktor. Belevilágított a szemembe. Kösz, hapsikám, marha jól esett. 
– Sajnálom, asszonyom. Ez csak egy önkéntelen reflex. A pupillái nem reagálnak, továbbra is kómában van. 
– Brooke! Ébredj fel, kincsem! Kérlek! 
Brooke… tippre ez én leszek. A nővel közel állhatunk egymáshoz. De mennyire? Talán ő az anyám? Vagy esetleg a barátnőm? Mindenesetre szomorúnak hangzik. Talán még sír is. Ebben nem vagyok biztos.
– Lecsukom a szemét, hogy ne száradjon ki.
– Köszönöm, doktor úr.
Remek, most aztán tényleg nem látok semmit. Ráadásul nem tudom újra kinyitni a szemem. Túl gyenge vagyok; túl fáradt, és túlontúl zavaros minden. Vajon el tudnék aludni? A szemem végül is már csukva van, és ágyban fekszem. Csak ki kéne kapcsolnom a gondolataimat, akkor biztos sikerülne. Hogy tudom kikapcsolni az agyamat, ha jelenleg az az egyetlen, ami működőképes? Úgy érzem magam, mint egy rab. Az is vagyok. Rab lettem, és a testem a börtönöm.

Második nap

Persze, nem biztos, hogy eltelt egy egész nap, de az én fejemben akkor is második nap lesz. Amikor ébren vagyok, próbálom kinyitni a szememet. Egyelőre nem sikerült, de próbálkozom.
Körülöttem minden csendes; senki nem törte meg a szobámban honoló hangtalanságot. Legalábbis, mióta megébredtem, egészen biztosan nem. Pedig biztos vagyok benne, hogy emberek vesznek körül. Rengeteg ember. Hallom a zsibongásukat az ajtó mögül: rohannak, kiabálnak, sírnak. Ők legalább tudják jelezni, hogy valami bajuk van; én nem. A testem ugyanis továbbra sem engedelmeskedik az akaratomnak, így csak fekszem, mint egy darab fa. Elkeserítő gondolat.
Ez meg mi volt? Mintha az ajtó nyílna.
– Szia, Brooke!
Ez férfihang, de nem ismerős. Átkozott emlékek! 
– Beszéltem tegnap anyáddal. Mondta, hogy kinyitottad a szemed. Most nagyon reménykedik. Szerinte ez annak a jele, hogy hamarosan felébredsz. Még ha a doki szerint nincs is semmi változás. Mert az orvosok nem veszik észre, ami a szemük előtt történik. Ébren vagyok. Itt vagyok. 
– Tudod, nem terveztem, hogy bejövök ma. Igazából azt sem terveztem, hogy valaha is bejövök. 
Csak sajnos gyenge vagyok, nem tudtam nemet mondani anyádnak. Szó szerint könyörgött, hogy jöjjek és beszéljek hozzád, mert hátha felébredsz. Mi mást tehettem volna? Nem zúzhatom szét a reményeit. Ő nem tehet semmiről.
Ki lehetsz te? És miért érzem azt, hogy gyűlölsz, vagy legalábbis haragszol rám? Mit tettem, mit ártottam?
– Miért csinálom ezt? Miért jöttem ide és beszélek hozzád? Soha nem hittem ebben. Kómában vagy, nem hallasz. Csak saját magamnak okozok fájdalmat azzal, hogy idejövök.
Akkor menj el! Nem akarom, hogy bárki szenvedjen miattam. Menj el, hagyj békén, ne beszélj hozzám! Úgysem emlékszem rád. Még saját magamra sem emlékszem. Menj el, ne is gyere vissza!
– Tizenöt év, Brooke. Már tizenöt éve ismerjük egymást. Még gyerekek voltunk, amikor találkoztunk. Emlékszel még rá, hogy történt? Beköltöztetek a szomszédba, közvetlen az után, hogy elváltak a szüleim. Istenemre, soha nem láttam még olyan szépet. Hetek teltek el, mire meg mertelek szólítani. Tizenöt év? Hogy felejthetek el tizenöt évnyi ismeretséget, barátságot… vagy szerelmet? Miért nem emlékszem rád? Mi a fene történt velem?



Ha felkeltette a könyv az érdeklődésedet, akkor hamarosan meg is rendelheted, vagy a Könyvfesztiválon is be tudod szerezni! :) 

Vegyél te is részt!:)

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések